Arteozófia


 


Az arteozófia eszmeisége (rövid ismertetés) 

Lényemben a valóságérzet olyan pillanatokat hozhat, amely pillanatok rezdülései az alkotás folyam-állapotában képesek összekapcsolni bennünket az éteri világ lüktető szellemi áramlatával. Lénységünkben a valóságérzet gyakran a túlzottan felemelő, és az olyakor igen lehúzó élmények befolyása alá kerülve elrejtődik előlünk. E befolyás láncköteléke emberségünket a valótlanság ingergazdag mámorába sodorhatja. A pillanat-megélés valóságos érzete az önmagunkra tekintés helyes szándékában munkálkodik. Egyfajta tudatos jelenlétben. A helyes szándék egyben a tiszta közeledésben rejlő létező. Mikor teljes önvalónkra tekintünk, a valós közeledés metamorfózisa, átalakulása, egy építőkövet illeszt a talpaink alá utunkon. Ezek a tudatos pillanatok magasztos formává képesek rendezni e köveket a világrend hálójában, és igaz eszmeiséget alkotva hidat hozhatnak létre a lénytársak között. Minden és mindenki között. Emberségünk része az egyéni törekvés, az egyéni út, amely a mindenség felé tanúsított jóságos közeledésben nyilvánul meg. A helyes közeledés útján, amely művészetbölcsességhez vezethet - lénységünkben a jóság megnyilvánulásának valós tendenciáján keresztül -, az őszinte és mindent átható szeretet fénye világít. A tiszta, valós és helyes művészetbölcsesség által igenis képes bennünket áthatni a szeretet, amely mindnyájunk által, tehát közösen és együttesen járható hidat hozhatja létre Ég és Föld között. 

Lényed legyen hangszered, eszközöd, otthonod, szándékod, hited, jóságod és szereteted, hogy megtalálhasd az isteni-szellemi gondviselés kozmikus szikráját az éteri világvalóban. 

Az arteozófia segít helyesen közeledni, létrehozni valós tartalmat, mindazt őszinte formába ágyazni, majd áthatni tiszta, élő és jóságos szeretet-lüktetéssel.


Rálelni az útra

Lényedből lényed megnyílik szépen.

Felvesz egy formát, és tartalmat ébreszt.

Rálel az útra, mely lüktet a létben,

És elhint egy morzsát, a közeledéshez.


Lényedből lényed megnyílik szépen.

Felvesz egy formát és tartalmat ébreszt.

Rálel az útra, mely lüktet a létben,

És elhint egy morzsát, amiben élhetsz.


Az erteozófia, mint művészet-kifejeződés helye a világban

A közeledés, mint szó vagy kifejezés tartalmi lényege mellet gyakran elmegyünk a hétköznapi élet során, de ha megpróbálunk mélyebben “közeledni” mögöttes eszmeiségéhez, akkor felismerhetjük, hogy rengeteg bölcsesség áradhat ezen létezőből, tehát magából a közeledésből. Természetesen, ha általánosságban próbáljuk megközelíteni a szó mögöttes gondolatiságát nem juthatunk mélységeket jelentő felismerésekhez. Ennek a “szócskának” már pusztán általános jelentésének értelmezése túlmutathat önmagán, persze, ha helyesen közeledünk felé. Nem kíván felszólítás, sem kívánság vagy vágyódás lenni, hanem egyszerűen egy állapot-jelleg vagy létező jelenség, amely mint megnyilvánulás mutatkozik a világ áramában. Ez a megmutatkozás ott van mindenütt és mindenben, és ennek felismerése segíthet helyesen meglátni, illetve érzékelni szubsztanciáját. Így a helyesen értelmezett közeledés, mint állapot-jelleg vagy létező jelenség az ember lénységében is egyaránt megmutatja magát. Végigkíséri emberré válásunk, tehát része a világrend működésének. Ebben a formában a közeledés létezésére tekintve felismerhetjük, hogy rajtunk kívülálló jelenségről van szó, amely egyértelműen kimutatja emberi mivoltunkban, tehát saját valónkban, folyam-jellegét.


Arteozófia szerint működni a világban alapjaiban annyit jelent, mint tudatos bölcsességet áramoltatni az alkotás-folyam tevékenységébe. A tudatos bölcsesség szubsztanciája a közeledés tanának, illetve eszmeiségének megértésén túlmenően, a valós tartalom, a tiszta formaalkotás és a kozmikus lüktetés harmóniájának lényegében, és a megfelelő egyensúly létrehozásában rejlik. Az egyensúly kialakítása hidat teremthet a helyes közeledés talapzatán Ég és Föld között. Az így felépített híd építőelemeiben képes megnyilvánulni számunkra a lüktető éteri folyam-állapot. A folyam-állapot tudatosításában születik a jóság. A jóság maga az éltető fény, a kozmikus éteri szellemi áramlat kifejeződése az Örök Világvalóban. 



A Világrend húrjai

A kiegyensúlyozott mozdulatok, az őszinte rezdülések,

Az átgondolt gondolatok és a harmonikus érzések

Mind a homályba merülnek, 

Ha nem járja át őket tiszta tartalom.

A lüktető lényből őszintén visszhangzik a szív mélyéből áradó nyugalom.

Találj tiszta folyam-forrást a közeledésben,

Úgy, hogy önbizalom járjon át a szeretet növekedésében. 

Alakulása során e lényképződmény a létfolyam állapotába kerül.

Az emberi hangszál, mint a napfény, úgy libben a térben;

Igaz mozgásba, életre, akkor hevül, 

Ha formára lel a lélegzetben.

Ez őszinte “küzdelem”, mindennel, még azzal is, ami elem az életben,

Az Őserő igaz “játéka” önmagában.

Így pendíti meg húrját a Világrend az emberi szférákban.


Az arteozófia lelkületképe, s a Lelkületkép-meditáció

Tudatos és bölcs művészet-alkotás az arteozófia. Egyszerre művészetszemlélet, művészet megismerés és alkotó művészetállapot, amely a jelen pillanat ún. folyam-állapotában, az éteriségen keresztül, az érzelmi és értelmi lélek nemesítésével képes megmutatni az érzékfelettiséget a való világban. Segíthet megélni, valamint átélni az isteni harmóniát és egységet az ember lénységének étertestében. Az arteozófia egyértelműen az éteri világ felé kívánja fordítani a figyelmet, megmutatva a “benne” rejlő rejtett szellemi áramlatot, amely a művészet tiszta kifejező ereje által nemesedhet alkotássá. Olyan alkotó szubsztanciáról van tehát szó, amelyben rejtve őrzött hatásjelenség maga a lüktető istenség. Így hídként kíván megnyilvánulni az arteozófia mikro- és a makrokozmosz között. 

Lényegében az arteozófia egy olyan életállapot, amelyben étertestünk tudatosan történő hatás-kifejeződésén van leginkább a hangsúly, valamennyi éteri megnyilvánulás teremtő erején, tehát a tudatos és nemes hatáskeltésen, amely képes a műalkotásokba áramoltatott valódi szellemiséget élővé alakítani az életszellem hatásmechanizmusának módbeliségével. 


A Lelkületkép-meditáció

Az arteozófia út kíván lenni a közeledésben,

út a valós tartalom megismerésében,

út a tiszta forma felismerésében,

és út a lüktető folyam-forrás megérkezésében.

Állapot, mely kisugárzás,

amely a megfontolt mozdulat, érzés, gondolat és 

szándék bölcs harmóniája.

Lénységünk valamennyi rezdülése éteri hullámzás,

és építőkő Ég és Föld között.

A kövek az egymásra hangolódás építőelemei az úton. 

Az egymásráhangoltság a tiszteletben születik.

A tiszteletben, a figyelemben

s az odafigyelésben mindenki és minden iránt.

A valós figyelem alázatra nevel.

Az alázat megfontolttá tesz bennünket utunkon.  

Az útból hidat képes alkotni e megfontoltság. 

A hidat a tudatosság tartja egyben. 

A tudatosságban rejlik a jóság,

Amely a gyógyító állapot-szférához vezethet 

és emelhet bennünket. 

A gyógyítás a világrend része.

Emberrészünk, hogy megtaláljuk a hozzá vezető utat,

s a világrend kozmikus hálóján át majd ránk-fénylik a szeretet. 

A jóság-kisugárzás képes teremteni bennünk;

Általunk, Általad s Általa.

Képes teremteni magunkban,

magunk által,

magunkon keresztül, hogy az emberlény,

megtalálhassa önmagát s az igaz fényt,

a teremtő művészetbölcsesség 

jóságos szeretet-harmóniáját.



Az Arteozófia szerint közeledni, szemlélődni, élni, lüktetni, tartalmat és formát létrehozni, érezni, gondolkodni, cselekedni és alkotni annyit jelent, mint Isten lét-forrását megtalálni az éteri világ érzékfeletti rezdülésében, lüktető lélegzetében és mozdulatlanságában, és az így megéltek visszhangját segíteni beleáramolni az érzéki világba.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése