2. rész - gondolatok, érzések és megélések az életúttal, az alkotással és az eseménnyel kapcsolatosan
‘56-os szovjet turné magyar táncművészekkel
Minden táncos egyik vágyálma, hogy részt vehessen egy igazi külföldi turnén.
Felszállni a buszra, beülni az autóba vagy várakozni a többiekkel egy pályaudvaron, izgatottan készülődni, csomagolni, beszélgetni a kollégákkal az út izgalmáról, szemlélni a tájat és magukba szívni minden új élményt.
Egy turné természetesen nem csak jó dolgok sorozata.
Olykor fárasztó az utazás, és nyűgösek vagyunk a sok várakozástól, de a rengeteg élmény és tapasztalás, ami egy külföldi út során érhet bennünket, kárpótolhat minden kellemetlenségért.
Turné egy háborús időszakban
Egy ilyen turné megszervezése nem könnyű feladat. Pláne, ha háborús időszakról beszélünk.
Nemcsak időpontok és helyszínek egyeztetéséből áll, engedélyekre is szükség van.
Voltak olyan idők, amikor ezek a dolgok sokkal nehezebben működtek, mint manapság. Nem lehetett csak úgy gondolni egyet és elhagyni az országot.
Ricsi első külföldi turnéja a magyar történelem egyik legsötétebb időszakára esett. Arra az időszakra, amikor minden bizonytalan volt. Jelen, múlt és jövő egyaránt.
Irány keletre
A táncosként is hihetetlen sikereket megélt alkotó 1956 májusában indult először turnéra a Szovjetunióba, és káprázatos sikereket tudott megélni külföldön is egy olyan korban, amikor borzalmak sorozata sújtotta hazánkat.
Hihetetlen kontraszt egy sötét időből; siker és borzalom. Kortörténeti beszámolója hiteles képet alkot erről a sötét időszakról.
Arról a korszakról, amellyel kapcsolatban mindig negatív események sorozatát halljuk, látjuk vagy olvassuk. 1956-nak tudjuk, ismerjük és talán még most is érezzük hatását a „levegőben”.
Az utazás izgalmai
Természetesen nem áll szándékomban megkérdőjelezni a korszak sötét mivoltát, de meglepő számomra Bogár Richárd naplójában olyan sorokat olvasni, amelyek mögött, a turné szemszögéből nézve, nemcsak a kor árnyoldalait olvashatjuk ki, hanem megismerhetjük egy utazás izgalmait.
Képzeljük csak el, milyen lehetett az ötvenes évek második felében televíziós készülékkel, hűtőgéppel és mosógéppel hazatérni a Szovjetunióból úgy, hogy Magyarországon még alig volt TV adás; amikor egy-egy TV adás alkalmával csapatostul özönlenek át a ház lakói, hogy kicsit megízleljék a tévézés élményét.
Részlet Bogár Richárd életrajzi regényéből
„Ez az első szerződés, úgy éreztem, kiemel a szakmai illegalitásból. Mindenféleképpen elismerés, hogy a szovjet színházi szakemberek, akiknek a táncművészet iránti fogékonyságuk és jártasságuk világszerte közismert, minket választottak ki a turnéra egyetlen táncospárként.
A turné egyébként egy magyar esztrád együttes vendégszereplése volt a Szovjetunió három nagy városában: Moszkva, Leningrád és Lettország fővárosa, Riga útvonalán.
Alfonzó, Rodolfó a turné tagjai
A Magyar Rádió tánczenekara néhány zenésszel kiegészítve a szimfonikus zenekarból, Zsoldos Imre vezényletével kísérte a műsort, amelyben Gencsy Sári, Hollós Ilona, Máthé Jolán, Záray–Vámosi énekkettős, Alfonzó, Rodolfó, Pataky fejszámoló, Harsányi együttes, mi, a Pécsi Gizi–Bogár Richárd táncművészek és még mások, szerepeltünk.
Magyar táncos a Szovjetúnióban
Abban az időben még nem nagyon járt külföldi együttes a Szovjetunióban, előttünk az Operettszínház Csárdáskirálynője vendégszerepelt óriási sikerrel, majd egy lengyel és dán esztrád együttes után mi jöttünk.
Már elutazásunk előtt nagy hírverés előzte meg a turnét úgy magyar, mint szovjet részről.
A műsort nagyon precízen és komolyan bepróbáltuk. Májusban, 1956-ban egy vasárnap éjjel 0 óra 5 perckor gördült ki velünk a vonat a Keleti pályaudvarról. Sajnos a pontos dátumot, a napot nem tudtam megállapítani, a fentieket is egy régi újságcikkből írtam ki, ahol nem volt keltezés.”
Egy tanulság
Bogár Richárd élete sikerek, kudarcok, megpróbáltatások és szakmai kihívások sorozata. Élete csupa tanulság, mese és történet. Egy komoly esettanulmány. Alázatos hozzáállása a tánchoz és kapcsolata a színházzal példaértékű. Példaértékű azért, mert munkássága során nem veszítette el a kapcsolatot a művészettel, a művészies szemlélettel.
Élettörténet
Ez az élettörténet mindenkihez szól, mert mindenki találhat benne személyre szóló csemegét.
Naplója tele van csupa megemlékezéssel, nosztalgiával, a nagy elődök iránti hűséggel, szimpátiával, kedvességgel és nem utolsósorban tisztelettel.
Portréfilm
Még életében portéfilm készült munkájáról 12 óra tánc címen.
A filmet október 26-án 17 órakor mutatjuk be a Csillaghegyi Közösségi Ház művész mozijában.
Józsa Tamás zeneszerző két felvonásos balettet komponált életéről, melynek vonósnégyes átirata a Republic Quartet tolmácsolásában lehet meghallgatni a mozi levetítése előtt.
Beszélgetés a kulisszatitkokról
Az est folyamán Bogár Richárd táncossá válásának rögös útjáról, életének fontosabb pillanatairól, a turnék forgatagáról, a fantasztikus koreográfiák megszületéséről és az életéről készült balett kulisszatitkairól fogunk beszélgetni. Az előadás házigazdája Józsa Tamás.
Tovább olvasom - Hangverseny archívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése